MTI, Origo2017.08.20.
07:30
Negyven éve,
1977. augusztus 20-án Föld körüli pályára állt a világ eddigi legsikeresebb
űrszondája, az amerikai Voyager-2, az egyedüli űrjármű, amely a Naprendszer
mindkét jégóriását, az Uránuszt és a Neptunuszt is meglátogatta.
A
Voyager-program keretében a NASA két űrszondát állított pályára. A számozás
ellenére a Voyager-2-t indították először, 1977. augusztus 20-án, míg a
Voyager-1-t csak két hét múlva, 1977. szeptember 5-én.
„Ikertestvérek”
Az
ikerszondák feladata a Szaturnusz és a Jupiter megközelítése volt, többek közt
vizsgálták a bolygók légkörének összetételét, szerkezetét, meghatározták
tömegüket és alakjukat. A négy gázbolygó meglátogatásával járó Grand Tour (Nagy
utazás) elnevezésű program keretében a Voyager-2-nek sikerült fényképeket
készítenie az Uránusz és Neptunusz bolygókról is.
A Voyager-1
hamar megelőzte társát, 1979. március 5-én 278 ezer kilométeres távolságban
elhaladt a Jupiter mellett, és fényképeket készített az égitestről. Ez volt az
első alkalom az űrkutatás történetében, hogy a bolygó - Galilei által
felfedezett - négy holdjáról (Io, Európa, Ganymedes, Calisto) is felvétel
készült. Ezt követően a két űrszonda folytatta útját a Szaturnusz felé.
A Jupiter
gravitációs lendítő hatásának (hintamanőver) köszönhetően az űrszondák
felgyorsultak, és a Voyager-1 1980 novemberében, a Voyager-2 1981 augusztusában
érte el a bolygót. A Voyager-1 útja során több mint 2000 felvételt készített,
és 10 milliárd bitnyi információt sugárzott a Földre.
Forrás: NASA/JPL/Public domain/Nasa/Jpl
Az Uránusz és a Neptunusz kutatása
A Voyager-2
a Szaturnusz lendítő hatásának köszönhetően 1986 januárjában megközelítette az
Uránuszt. Technikai problémák miatt azonban itt kevesebb felvétel készült, de a
kutatók így is sikerként könyvelték el, hogy képet kaptak a bolygó tizenegy
vékony gyűrűívéről és az addig felfedezett öt hold mellett további tíz hold
létéről is megbizonyosodhattak.
A Voyager-2
felvétele a Neptunuszról
Forrás: NASA
Ezután a
Voyager-2 az Uránusz melletti hintamanőverrel a Neptunusz felé vette az irányt,
amelyet 1989. augusztus 25-én ért el. Képeket továbbított az óriásbolygóról,
kiderült, hogy a bolygónak öt gyűrűje és mágneses tere van. Az űrszonda 1989-es
látogatása idején észlelt Neptunusz Nagy Sötét Foltja, amelyben a Naprendszer
legsebesebb, 2200 km/órával száguldó szelei fújnak, 1994-re eltűnt. Továbbá a
bolygó jelenleg ismert tizennégy holdja közül hatot a Voyager-2 fedezett fel,
majd folytatta útját a Naprendszer külső régióiba.
Csillagok között
A Voyager-1
2012-ben átlépte a helioszféra határát, vagyis elhagyta azt a régiót, amelyben
a Napból kiáramló részecskék, a napszél összetevői vannak túlsúlyban, átlépett
a csillagközi térbe, társa pedig lassacskán szintén eléri ezt a határt. A
Voyager-1 jelenleg több mint 20 milliárd kilométerre, a Voyager-2 pedig 17
milliárd kilométerre száguld a Földtől.
A Voyager-2
felvétele a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról
Forrás:
Science Photo Library/Nasa
A Voyager-1
2020-tól egyre nehezebben tudja majd biztosítani energiaellátását, 2025-re
pedig teljesen kifogy a működtetésére szolgáló radioaktív plutóniumból.
Kozmikus útja azonban nem ér véget, több mint 38 ezer év múlva halad el a
következő csillag, a gyengén fénylő AC+79 3888 katalógusjelű nap mellett a Kis
Medve csillagképben.
Lemezbe zárt Föld
A Voyager
ikreknek más szerepet is szántak az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) kutatói.
Az űrszondák központi műszeregységének oldalára egy alumíniumtokba zárt,
nagyméretű arany hanglemezt erősítettek, hasonlóan, mint a másfél évtizeddel
korábban útjára bocsátott Pioneer-10 és -11 űrszondákra, de ez alkalommal a
képeken kívül zenét, beszédet és egy lejátszót is küldtek a világűrbe.
A lemez
borítóján a lejátszásra vonatkozó rajzos utasítás szerepel, a szondában pedig
gramofontűt és hangszedő fejet rejtettek el. A Carl Sagan amerikai csillagász
által összeválogatott lemezen szerepel többek között Jimmy Carter akkori
amerikai elnök és Kurt Waldheim akkori ENSZ főtitkár üzenete nyomtatott
formában, továbbá ötvenöt nyelven - köztük magyarul is - elhangzó üdvözlet.
Emberi beszéden kívül felvették a delfinek hangját, a szél süvöltését, a
traktor berregését és még egy csók elcsattanását is.
A Föld
hangja lemez..
Forrás:
Wikimedia Commons
A fotók
összeállításánál azt a célt tűzték maguk elé, hogy a Föld kedvező oldalát
mutassák be, ezért háborúkról, nyomorról, betegségekről tudósító képek
nincsenek a lemezen, helyszűke miatt azonban a kiemelkedő művészeti alkotások
és a vallások bemutatása is elmaradt. A 116 képből álló gyűjtemény több
témakörben mutatja meg Földünket, egy részük az emberi faj anatómiáját,
bolygónkat és naprendszerünket hivatott bemutatni, míg több felvétel hétköznapi
életképeket ábrázol, 90 percnyi hanganyagot is rögzítettek a lemezre, köztük
zeneszámokat Mozart-, Beethoven- és Sztravinszkij-művekből, dzsesszt és
népzenei alkotásokat.
...és a
borítója
Forrás:
Wikimedia Commons
Az évforduló
alkalmából a NASA úgy döntött, hogy a nagyközönség bevonásával rövid üzenetet küld a
Voyager-1-nek.
forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése